AETR-egyezmény: Átfogó szabályzati útmutató

Mi az AETR-egyezmény? 

Az AETR-egyezmény (rövidítés az Accord Européen sur les Transports Routiers-ből) egy olyan megállapodás, amely a nemzetközi közúti fuvarozás számos kulcsfontosságú alapelvét rögzíti. Genfben fogadták el, 1970-ben.

Az AETR-megállapodás olyan jogi dokumentum, amelynek célja az országok közötti szabályozások összehangolása, a közúti biztonság javítása, és a hivatásos gépjárművezetők munkakörülményeinek megfelelő színvonalon tartása.

Mikor írta alá Magyarország az AETR-egyezményt? 

Magyarországon az AETR-egyezmény a 2001. évi IX. törvénnyel lépett életbe, és így hivatkozik rá: “nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás”.

Melyek az AETR-egyezmény által meghatározott kulcsfontosságú alapelvek? 

Az AETR-egyezmény szabályozza:

• a gépjárművezetők foglalkoztatási szabályait és munkaidejét,
• a kötelező pihenőidőket,
• a gépjárművezetők tevékenységére vonatkozó információk tachográffal történő rögzítésének kötelezettségeit,
• a hivatalos ellenőrzések gyakoriságát és hatáskörét

Az AETR-megállapodás azon nemzetközi közúti fuvarozásra vonatkozik, amely az Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térség határain kívül, valamint az egyezményt aláíró országok területén belül történik - az ezekben az országokban nyilvántartásba vett járművekkel.

Az AETR-egyezmény meghatározza a gépjárművezető minimális életkorát is: 18 év a félpótkocsival és pótkocsival rendelkező, legfeljebb 7,5 tonna megengedett össztömegű járművek esetében, és 21 év más járművek esetében. Az AETR-egyezmény rendelkezései szerint az utasokat szállító gépjárművezetőknek szintén el kell érniük a minimális 21 éves életkort.

Hogyan szabályozza az AETR-egyezmény a gépjárművezetők munka- és pihenőidejét? 

Az AETR heti és napi periódusokban állapítja meg a vezetési időt. A szabályozás szerint a gépjárművezető heti vezetési ideje nem haladhatja meg az 56 órát. Ugyanakkor figyelembe kell venni a kéthetes periódusok vezetési idejét is, amely nem haladhatja meg a 90 órát.

Hogyan fordítható ez le napi vezetési időre? Az AETR-egyezmény 6. cikke szerint a gépjárművezető napi vezetési ideje 9 óra, amely hetente kétszer növelhető legfeljebb 10 órára.

Milyen céllal hozták létre az AETR-megállapodást? 

Az AETR-egyezmény célja a közúti biztonság javítása és a nemzetközi szállítmányozás hatékonyabbá tétele, mind az utas, és mind az áruszállítás vonatkozásában. Legfőbb szempontja a hivatásos gépjárművezetők foglalkoztatási feltételeire és munkaidejére vonatkozó szabályok összehangolása, az országok közötti jogi különbségek megszüntetése.

Mit szükséges tudnia egy gépjárművezetőnek az AETR munkaidőre vonatkozó szabályairól?

A már említett napi és heti maximális vezetési időre vonatkozó szabályokon kívül a gépjárművezetőknek tudniuk kell, mennyi a minimális napi pihenőidő az AETR szabályok szerint.

• Négy és fél órányi vezetési idő után 45 perc szünet szükséges. A szabály betartásával a szünet két részre osztható: legalább 15 percre és 30 percre.‍
• A napi pihenőidő 11 óra. Az AETR-egyezmény lehetővé teszi a pihenőidő két részre osztását: egy 3 órás, és egy 9 órás pihenőre. (ebben a sorrendben).
• A szabályos heti pihenőidő legalább 45 óra, míg a csökkentett pihenőidő legalább 24 óra. Összefüggő kéthetes időszakban legalább két szabályos pihenőidőt, vagy egy szabályos és egy csökkentett pihenőidőt kell tartani. A fel nem használt pihenőórákat a gépjárművezetőnek három héten belül ki kell vennie.
• Több fős személyzet esetén az előírt pihenőidő 9 óra, a pihenőidő végétől számított 30 órán belül. Ez lehetővé teszi, hogy minden gépjárművezető legfeljebb 10 órát vezessen naponta (hetente kétszer).

Hogyan szabályozza az AETR-egyezmény a pihenőidőket kompon vagy vonaton? Ilyen helyzetben a pihenőidő legfeljebb 3 részre osztható, és a gépjárművezető pihenők között lévő teljes tevékenységi ideje nem haladhatja meg a 60 percet. A gépjárművezetőnek hálóhelyet vagy fekvőhelyet szükséges biztosítani.

Mely országokban alkalmazzák az AETR-egyezményt? 

Az AETR-megállapodás a következő országok ratifikálták: Albánia, Andorra, Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Montenegró, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Oroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Spanyolország, Észak-Írország, Kazahsztán, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Hollandia, Németország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, San Marino, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Svédország, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Magyarország, Egyesült Királyság és Olaszország.

Egységesek-e az AETR-szabályok minden tagállamban? 

Igen, az AETR-szabályok egységes szabályozási keretet biztosítanak az egyezményt aláíró országoknak. Mindegyikük köteles beépíteni azokat saját belső jogrendszerébe.